NÉMETH MÁRTON

1929-ben érettségizett a soproni líceumban, utána egy évig kertészgyakornokként dolgozott
Szombathelyen. Kertészeti tanulmányait a Kertészeti Tanintézetben (1933), míg a szőlészetieket a Felsőbb Szőlő és Borgazdasági Tanfolyamon (1935.) végezte. 1934-ben már oklevéllel díjazták a szombathelyi kertészeti kiállításon bemutatott kertterveit. 1934-1944-ben elvégezte a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. 1949. Szeptemberében Pécsre került. A Minőségi Szőlőszelekciós Törzstelep, majd az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepének vezetésével bízták meg. Nemzetközi hírű borszőlő-fajtagyűjteményt hozott létre, szőlőnemesítéssel is foglalkozott. 1973-ban vonult nyugdíjba, ugyanebben az évben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa lett. Ampelográfiai tevékenysége mellett hazánk gomba flóráját is tanulmányozta, de ornitológusként is számon tartják. Magángyűjteményében 14.000 madártojás és 32.000 adat lelhető fel. Kiemelkedő munkásságát Mathiász János-emlékéremmel ismerték el.

Művei: Borszőlőfajták határozókulcsa (Bp., 1966.); A szőlő (Hegedűs, Kozma,Németh Bp., 1966); Ampelográfiai album 1-2. kötet. Termesztett borszőlőfajták, Bp., 1967, 1970, a 3. kötet. Alany direkttermő és csemegeszőlő-fajták (Bp., 1975)